2011. Október 11.
A mai reggelem ugyan olyan volt, mint a többi. Felkeltem, megreggeliztem, felöltöztem, és már rohantam is.
Amikor beértem a suliba egyből Cassie- vel találtam szembe magam:
- Szia, hallottam a balesetről. Jól vagy?- kérdezte aggodalommal az arcán
- Igen, köszi. Jól vagyok.- mondtam
- Alison- nal vigyázni kell, nem a legmegbízhatóbb ember.- suttogta
- Igen, már többen is szóltak.
- Ha szeretnéd, akkor szívesen segítek neked bármiben!! Tudom milyen érzés itt idegennek lenni, én is túl estem ezen.
- Ú, köszi, az lehet, hogy jó lenne.- mosolyogtam
- Hát ez remek! A péntek délután jó?- kérdezte
- Igen az jó lesz. És mit csinálnánk?
- Az meglepi..- mondta és aztán már el is ment.
Mikor végre oda értem a szekrényemhez Spencer várt ott:
- Nem kellett volna ott hagyjalak. Nagyon sajnálom. Bepánikoltam , és mire feleszméltem, már a rendőrségen voltam.- hadarta el, egy szuszra
- Semmi baj Spencer.
- De igenis baj! Megtudsz nekem bocsátani??? Tényleg nem akartalak ott hagyni, de nem találtalak sehol, és....- ekkor közbeszakítottam
- Spencer!!! Semmi baj! Komolyan. Nincs harag.- (ezt így is gondoltam).
- Köszönöm.- mondta majd megölelt, és már ment is tovább
Miután lement 3 óra(matek, föci, kémia... csodás mind) jött az ebéd szünet, ahol szintén nem hagytak békén a kérdésekkel.Már épp befejeztem volna a salátámat amikor Stephanie huppant le mellém:
- Szervusz Bonnie! Láttam tegnap jól érezted magad a bulin.
- Hát nem igazán mondhatni....
- Óóó valóban? Hát, nekünk nem úgy tűnt. De már mindegy, ugyanis itt a következő meghívásod. Várlak ma este 8-kor az Öreg macskában.- mondta
- Bocsi, de nem hiszem, hogy el tudok menni...
- Miért? Talán már van programod?- kérdezte
- Hát nem, de....- közbevágott
- Akkor 8-kor. Hidd el jó lesz.- ekkor már nem bírtam tovább jó pofizni
- Valóban?! Olyan jó lesz, mint a tengerparton?! Mert ha ingen, akkor kösz, de nem megyek.- törtem ki
- Nem. Ez még annál is jobb lesz.- mondta mézes- mázos hangon
- Nem tudok menni. Sajnálom. És túlzottan nem is akarok!- ezzel felálltam, és ki vittem a tálcát. Vagyis kivittem volna, ha Stephanie nem húz vissza:
- Ide figyelj! Vedd úgy, hogy nem én hívlak, hanem Alison!
- Akkor főleg nem!- vágtam vissza, és most már kivittem a tálcámat.
- Ezt meg fogod bánni Bonnie!! Alison ennek NAGYON nem fog örülni!!- kiabálta
- Nem érdekel Alison. Az meg főleg nem hogy, mi jó neki, és mi nem.- és kimentem az ebédlőből.
A további 4 óra szintén unalmasan telt el. Hazamenet vettem magamnak egy kávét a Starbucksban. Miközben ittam egy szórólapot pillantottam meg:
KISEGÍTŐT KERESÜNK!!!
Egy új pincért keresünk, akinek nem kell, hogy legyen képzése!!! Nagyon fontos lenne, hogy minél előbb munkába álljon!!! Itt a Sartbucks- ban!! TEL:_________________
Email:_________________________
Na ez pont nekem való! Miután megittam a kávét, le adtam a jelentkezésemet. Gondoltam miért ne? Szabadidőm, mint a tenger, és pénz is kéne.
Hazamentem, megcsináltam a házit, készítettem vacsit, és TV-t néztem.Igazából egy teljesen átlagos nap. Ha nem vesszük bele Stephanie fenyegetését. De az meg nem igazán érdekel. Nem vagyok én olyan beszari, hogy megijedtek egy ÁLLÍTÓLAG "veszélyes" csajtól. Na mindegy. Viszont Cassie nagyon kedves volt. Alig várom, hogy péntek legyen! De ezek szerint Adam nem mondott neki semmit. Hála az égnek.
íme Stephanie ma:
Cassie:
Látszik, hogy melyik aa.... hát hogy is mondjam........a kifinomultabb(szép szóval)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése