Remény

2011. November 2.

Nos végre elérkezett a szombat, és már reggel kikészültem attól, hogy táncolnom kell. Apa azt mondta, hogy minden rendben lesz, de láttam a szemében, hogy ebben ő maga sem bízik... Hát szuperül  indult a napom -,-
Fogalmam sem volt, hogy egy ilyen eseményre mit vegyek fel , így inkább maradtam a farmer- póló kombinációnál:
   

Amikor odaértem a stúdióhoz hirtelen bevillant pár lépés még hip- hop- ról. De amikor megláttam, hogy melyik stúdióhoz jöttem, már el is felejtettem. Nem hiszem el, hogy, milyen címre jöttem...... PASSION DANCE STUDIO!!!! ITT FORGATJÁK A TÁNC MINDHALÁLIG- OT!!!!! Az ország legnépszerűbb műsorára jelentkeztem, úgy, hogy még azt sem tudom, hogy tudok- e egyáltalán táncolni!!! Lehet, hogy még se kellett volna eljönnöm...
Már ép visszafordultam amikor a pasi a kávézóból meglátott:
-Hé, gyere már mindjárt kezdünk!!!!- kiabálta
- Nem biztos, hogy menni fog...
- Azt mondtad tudsz táncolni!!
- Nem uram, én azt mondtam, hogy régen táncoltam, de már nem tudok....- de persze erre a mondatra oda se figyelt, ha nem helyette megfogott és bevitt az épületbe. Ó basszus mibe keveredtem ?!
3 puccos férfihoz vezetett majd megkérdezte:
- Ő az akit mondtam. 17 éves, jól néz ki, és táncolni is tud. Megfelel főnök???- kérdezte
- Már mindegy  1 perc és kezdünk, csak állítsátok be valahova, majd akkor meglátjuk, hogy milyen a színpadon....- mondta a "főnök", és már fent is voltam a tánc parketten.
Le akartam szökni, de már késő volt.... Megszólalt a csengő és a műsor vezető már mondta is az előre begyakorolt szöveget:
- Hello Amerika!!! Ez itt a  Tánc mindhalálig, ahol csak a tánc számít. Ezen a héten megérkeztek legújabb táncosaink, úgyhogy nagy tapsit nekik. De elég legyen a szövegből, nézzük kik maradnak velünk, és kik távoznak egyből...- azt hittem mindjárt elájulok, annyira beparáztam. A zene elindult, én meg csak álltam ott, mint egy zsák krumpli. A pasi a kávézóból szólt rám, hogy csináljak már valamit, különben kipenderít.
Nem tudtam mit tegyek ezért inkább leutánoztam az egyik csajt előttem.
Azt hittem, hogy majd nem megy....... Hogy pofára esek, és leégek ország- világ előtt...... De akkor valami történt.....
Nagyon régen éreztem ilyet....De olyan boldog voltam, hogy csak csináltam és csináltam, amíg a zene le nem állt. Akkor jöttem rá, hogy ez az érzés a tánc öröme volt számomra 3 éve, és most is ugyan az fogott el. Mert TÁNCOLTAM!!! Minden féle botlás, és hiba nélkül... Nem kellett leutánoznom senkit se, csak magától jöttek a lépések!!!!
        És a végére: 

Hihetetlen volt...... Éreztem, hogy újra élek, és nem tudtam egyszerűen elhinni, hogy életem eddigi összes lépese sikerült!!!!
A műsor vezető már folytatta és beszédét:
- Wow, ez hatalmas volt!!!! Nem lesz könnyű dönteni. Nekem mindenki nagyon tetszett!!- hátra néztem és láttam, hogy a kávés pasi nagyon bólogat, és mosolyog. Ezt a képet félbeszakította egy felkiáltás:
- És aki utoljára tovább jutott...... BONNIE WRIGHT!!!!!! Gratulálok Bonnie, holnap várunk vissza, a következő adásra!!!!!. annyira ledermedtem, hogy mozdulni nem tudtam. Annyira boldog voltam, hogy legszívesebben lesmároltam volna valakit, de visszafogtam magam, így inkább csak ugráltam örömömben !!!
    
A műsor véget ért, én ,meg konkrétan lefutottam a színpadról, felkaptam a táskám, és már majdnem kint voltam az ajtón amikor Kávé Pasi megint kiabált nekem:
- Hé Bonnie, gyere csak egy picit vissza!!!- visszamentem
- Hatalmas vagy kislány!!!- mondta
- Köszönöm.
- Egyébként a nevem Phile, és mostantól én leszek a menedzsered, terapeutád, és a váll, amin sírhatsz....- hadarta el
- Öm, jó.- nyögtem ki.
- Remek, akkor holnap ugyanekkor, ugyanitt, és gyakorolj, és pihenj sokat, mert különben mész a showból!
- Rendben.- mondtam és, már rohantam is haza, hogy elmondjam apának az egészet.

Amikor elmondtam neki, még nálam is jobban le volt döbbenve:
- De mégis hogy, és....... Mi van???- kérdezte értetlen arccal
- Tudom, hihetetlen.
- Tudod mit, ennek örömére étterembe megyünk!!! Fogd a kabátod, indulunk máris!!!
- Ú, az nagyon jó lesz, farkas éhes vagyok, de előbb lezuhanyoznék...- mondtam
- Jaj, hát persze, addig foglalok helyet.
Elmentem, hogy kicsit felfrissítsem magam, és hogy felfogjam, hogy mi is történt most velem... Még zuhanyzás után se tudtam felfogni, a helyzetet. Én a " Falábú savanyú káposzta" táncoltam egy országos TV műsorban, és tovább jutottam!!!
Nem szoktam mostanában sokszor szoknyát felvenni, de úgy döntöttem, hogy ez alkalommal mégis felveszek egyet:

 Az éterem egy kicsi, de nagyon szép hely volt. Az étel is finom volt:

Amikor hazaértünk megcsináltam a házit, és megnéztem magam a TV- ben. Tényleg nagyon jól csináltam :D
Este amikor ágyba bújtam, végig gondoltam a történteket:
A baleset
Az új hely
A kávézó
Phil
És a műsor....
Mindnél ugyan arra jutottam..... Nem véletlen egyik sem. Mert mindegyik egy apró remény volt egy új, és boldog élethez..... Teljesen biztos vagyok benne, hogy ami ezután jön....... Az lesz életem legszebb szakasza!

   

Egy új esély

 2011. November 1.

A mai napot..... Szavakkal nem lehet leírni.... hogy milyen csodás volt!!! Éreztem, ahogy visszatér a boldogság az életembe, ami 3 éve elhagyott.

 A reggel továbbra is ugyan úgy telt. Bár ekkor már éreztem, hogy ez egy különösen jó nap lesz.
1.: Már a reggelim is jó volt

2.: Apu vett nekem egy cipőt, ami még a ruhámhoz is ment :)

  

Reggel mikor beértem a következő pletyka ért el hozzám: ALISONT ÉS STEPHANIET BEVITTÉK A RENDŐRSÉGRE!!!!!! Micsoda remek nap!!!! De nem is ez volt a napom csúcs pontja. 

Az órák unalmasak voltak (mily meglepő -,-), és az ebédnek mexikói hét volt!!! Imádom a mexikóit <3:

Suli után megint bementem a Starbucks- ba, megkérdezni a munkát. És igen!!!! Felvettek!!! Jipíííí :D

Persze már egyből munkára fogtak, így én kezeltem délután a pénztár gépet. Nagyon sokan voltak ott  a gimiből. Meglepően sokan. Páran felismertek és odaköszöntek, valakik pedig még a nevemet se tudták leolvasni. 

Már épp záróra volt, de hirtelen  betoppant egy férfi. Igen sietősnek látszott, ezért hamar kiadták a kávéját. Még a telefont se rakta le a kezéből!!! Mondjuk nem csodálom, mert eléggé mérgesnek tűnt:

- De mégis mi az, hogy nincs több emberünk?! Az Isten szerelmére előző hónapban volt a válogatás!!!- kiabálta.

- ÉS MOST MÉGIS HONNAN A CSUDÁBÓL SZEREZZEK EGY 15- 18 ÉV KÖZÖTTI LÁNYT AKI MÉG TÁNCOLNI IS KÉPES!!!!!!!!!!!!- és ebben a pillanatban rám nézett...

- Hé te! Bonnie... Hány éves vagy?- kérdezte

- Ööö 17.....- nyögtem ki.

- Remek és tudsz táncolni???

- Hát régen táncoltam, de.......- félbeszakított

- Az nagyszerű, akkor szombaton reggel 8- kor várlak a stúdióban... Tessék itt a cím.- elém csúsztatott egy papírt, és már futott is.

Tök értetlenül álltam ott. Még csak végig se tudtam mondani amit akartam!!! Pedig ha tudná, hogy már nem tudok táncolni, biztos visszavonná a meghívást. De mire észhez tértem már bent volt egy taxiban.

Úgy döntöttem, hogy elmegyek erre az izére, de nem fogok táncolni! Csak megmondom neki, hogy ez nem fog menni, és elmegyek. Igen. Ez lesz.

Ahogy hazaértem egyből elmondtam apának ezt a táncos dolgot. Ő azt mondta, hogy talán nézzem meg, hogy egyáltalán mit is kéne csinálnom. És csak utána döntsek. Meg azt is mondta hogy: "Lehet, hogy ez egy új esély a sorstól, hogy megint boldog legyek." Nem akartam azzal letörni ezután a lelkesítő beszéd után, hogy én már sosem leszek boldog, ezért inkább gondolkodó képet vágtam, és elkezdtem a vacsit csinálni. A mostani sikereimhez viszonyítva ez kifejezetten nagyszerű lett. Komolyan, olyan finom lett, hogy repetáznom kellett!!! Nekem!!! Meglepődtem, na mindegy.

Miután lefeküdtem elgondolkodtam azon, amit apa mondott. Mi van akkor, ha ez tényleg egy új esély??? Ha még van számomra remény, hogy valóra váltsam az álmomat??? És ha ez csak egy újabb pofon??? Fogalmam sincs, hogy mit tegyek. Pedig holnap van szombat.

Anya régen minid azt mondta hogy: " Egy új esélyt illik megbecsülni." De most nem tudom, hogy mit tegyek. Ha elmegyek, és megmondom, hogy nem táncolok..... Akkor azzal bezárom az utolsó kis kaput a tánchoz.

Ha viszont elmegyek, és táncolok.... Nehéz kérdés. Aludnom kéne rá egyet. De ilyen idegesen nem bírok szundítani..... De azért megpróbálok..... 

     

Döntöttem.................. TÁNCOLOK

Csak menjen minden jól!!!! :/

  

Fenyegetés......KOMOLYAN?!

2011. Október 11.

A mai reggelem ugyan olyan volt, mint a többi. Felkeltem, megreggeliztem, felöltöztem, és már rohantam is.
   
Amikor beértem a suliba egyből Cassie- vel találtam szembe magam:
- Szia, hallottam a balesetről. Jól vagy?- kérdezte aggodalommal az arcán
- Igen, köszi. Jól vagyok.- mondtam
- Alison- nal vigyázni kell, nem a legmegbízhatóbb ember.- suttogta
- Igen, már többen is szóltak.
- Ha szeretnéd, akkor szívesen segítek neked bármiben!! Tudom milyen érzés itt idegennek lenni, én is túl estem ezen.
- Ú, köszi, az lehet, hogy jó lenne.- mosolyogtam
- Hát ez remek! A péntek délután jó?- kérdezte
- Igen az jó lesz. És mit csinálnánk?
- Az meglepi..- mondta és aztán már el is ment.
Mikor végre oda értem a szekrényemhez Spencer várt ott:
- Nem kellett volna ott hagyjalak. Nagyon sajnálom.  Bepánikoltam , és mire feleszméltem, már a rendőrségen voltam.- hadarta el, egy szuszra
- Semmi baj Spencer.
- De igenis baj! Megtudsz nekem bocsátani??? Tényleg nem akartalak ott hagyni, de nem találtalak sehol, és....-  ekkor közbeszakítottam
- Spencer!!! Semmi baj! Komolyan. Nincs harag.- (ezt így is gondoltam).
- Köszönöm.- mondta majd megölelt, és már ment is tovább
Miután lement 3 óra(matek, föci, kémia... csodás mind) jött az ebéd szünet, ahol szintén nem hagytak békén a kérdésekkel.Már épp befejeztem volna a salátámat amikor Stephanie huppant le mellém:
- Szervusz Bonnie! Láttam tegnap jól érezted magad a bulin.
- Hát nem igazán mondhatni....
- Óóó valóban? Hát, nekünk nem úgy tűnt. De már mindegy, ugyanis itt a következő meghívásod. Várlak ma este 8-kor az Öreg macskában.- mondta
- Bocsi, de nem hiszem, hogy el tudok menni...
- Miért? Talán már van programod?- kérdezte
- Hát nem, de....- közbevágott
- Akkor 8-kor. Hidd el jó lesz.- ekkor már nem bírtam tovább jó pofizni
- Valóban?! Olyan jó lesz, mint a tengerparton?! Mert ha ingen, akkor kösz, de nem megyek.- törtem ki
- Nem. Ez még annál is jobb lesz.- mondta mézes- mázos hangon
- Nem tudok menni. Sajnálom. És túlzottan nem is akarok!- ezzel felálltam, és ki vittem a tálcát. Vagyis kivittem volna, ha Stephanie nem húz vissza:
- Ide figyelj! Vedd úgy, hogy nem én hívlak, hanem Alison!
- Akkor főleg nem!- vágtam vissza, és most már kivittem a tálcámat.
- Ezt meg fogod bánni Bonnie!! Alison ennek NAGYON nem fog örülni!!- kiabálta
- Nem érdekel Alison. Az meg főleg nem hogy, mi jó neki, és mi nem.- és kimentem az ebédlőből.
A további 4 óra szintén unalmasan telt el. Hazamenet vettem magamnak egy kávét a Starbucksban. Miközben ittam egy szórólapot pillantottam meg:
                                          KISEGÍTŐT KERESÜNK!!!
 Egy új pincért keresünk, akinek nem kell, hogy legyen képzése!!! Nagyon fontos lenne, hogy minél előbb munkába álljon!!! Itt a Sartbucks- ban!! TEL:_________________
                                                            Email:_________________________
Na ez pont nekem való! Miután megittam a kávét, le adtam a jelentkezésemet. Gondoltam miért ne? Szabadidőm, mint a tenger, és pénz is kéne.
Hazamentem, megcsináltam a házit, készítettem vacsit, és TV-t néztem.Igazából egy teljesen átlagos nap. Ha nem vesszük bele Stephanie fenyegetését. De az meg nem igazán érdekel. Nem vagyok én olyan beszari, hogy megijedtek egy ÁLLÍTÓLAG "veszélyes" csajtól. Na mindegy. Viszont Cassie nagyon kedves volt. Alig várom, hogy péntek legyen! De ezek szerint Adam nem mondott neki semmit. Hála az égnek.

íme Stephanie ma:


Cassie:


Látszik, hogy melyik aa.... hát hogy is mondjam........a kifinomultabb(szép szóval)

                  

Beszélgessünk

Miután Adam kimentette Bonnie-t bevitte a legközelebbi kórházba:



Amikor felébredtem, megint csak egy fehér szobában voltam. Azt hittem, hogy újra át kell élnem az ütközés utáni beszélgetést. De ez most rosszabb volt. Mert Adam volt ott, akivel beszélni tudtam (és beszélnem kellett).Ahogy kinyitottam a szemem már fel is pattant a székéből, hogy segítsen nekem:
- Hey, csak óvatosan...- mondta és és megigazította a párnámat
- Oké, köszi. Azt hiszem elboldogulok.
- Elég rendesen beverted a fejedet.- mondta némi nevetéssel
- Hát ez az én szerencsém.... Hol vannak a többiek??? És mi történt?- kérdeztem
- Miután megkaptam az SMS- t egyből elsiettem, Spencer pedig hívta a rendőrséget a drog miatt. Sokakat lecsuktak, de a legtöbben elmenekültek. Elestél,és beverted a fejedet.Behoztalak a kórházba.
- Ó, hát köszi.
Éppen felakartam támaszkodni, de a kezem megcsúszott, és már majdnem leestem, amikor Adam elkapott, és visszasegített:
- Csak óvatosan.- mondta miközben felém hajolt, hogy megigazítsa a fejemet. De persze ezután egyből mi történt?BUMM. Meg akartak csókolni. De mielőtt még a szájunk egymáshoz ért volna megállítottam:
- Figyelj Adam beszélgessünk.- kezdtem
- Rendben miről akarsz beszélgetni?
- Rólunk. Cassie-ről.... Ez... ez nem lehet. Te Cassie pasija vagy. És Cassie nagyon szeret téged. De te, meg engem szeretsz..... És.... és ez így nem jó. Mert én nem szeretlek ÚGY......Érted??? Ez nem lehet, mert neked van barátnőd, aki szeret téged. Én nem vagyok pót alkatrész....- mondtam fuldokló hangon
- Óóóó........ Nos én is szeretem Cassie-t. De azt hittem, hogy te "bírsz" engem.
- Én bírlak, csak nem vagyok beléd szerelmes(csak egy picit). És én nem akarok fájdalmat okozni Cassie- nek.
- Én sem akarok fájdalmat okozni. De gondolom az nem nagy baj, ha hazaviszlek. Már bocs, de inkább nem hagyom, hogy egyedül menj haza.- mondta kicsit mosolygós és kicsit csalódott hangon.
- Nem, azt nem is bánnám. Köszi.
Gyorsan felöltöztem, és már száguldottunk is az autó pályán. De Adam nem érte be ennyivel:
- Mondtam, hogy ne menj el.- mosolygott
- Tudom. De elég makacs vagyok.
- Azt vettem észre.- nevetett fel



                                                             ******
- Kösz, hogy hazahoztál, és hogy segítettél...-mondtam
- Szívesen, máskor is.
- Akkor holnap a suliban.
- Szia.
- Szia.

Hát ez remek. Összetörtem annak a srácnak a szívét, aki bejött, és aki megmentett. Pompás. De ez így kellett, hogy történjen. Mert neki van valakije. Aki még ráadásul kedves és csinos, és látszik rajta, hogy nagyon szereti Adamet. Megérdemlik egymást.
Nem baj. Addig majd én beszerzek pár macskát magamnak. Csak kár, hogy allergiás vagyok a macska szőrre -,-

      

First Beach- i történések

2011. Október 9.

Reggel, amikor felkeltem, valami ideges görcs volt a gyomromban. Fogalmam sem volt, hogy mi lehet ez, így nem is foglalkoztam vele. Lementem reggelizni, és úgy döntöttem, hogy a tegnapi kis malőr után inkább nem próbálkoztam újabb gofri sütéssel.....Helyette zabpelyhet ettem, és teát ittam. Apa is így tett, de ő inkább maradt a kávénál. Most hamarabb elment, mert már (állítása szerint) késésben volt. Én eközben felöltöztem, hajat csináltam és fogat mostam :

  

Mikor beértem a suliba, már kevesebb ember bámult meg. És most nem bénáztam a lépcsővel. Piros pontot nekem. Cetlit sem kaptam, úgyhogy úgy vettem, hogy leszálltak rólam. Persze Erik továbbra is követett, és közben beszélt, és beszélt(egy csaj nem beszél ennyit!). Az órák unalmasak voltak, és fárasztóak. Úgy éreztem, hogy csak az ebédszünet menthet meg. Aztán még sem. Ugyanis miközben ettem a salátámat Adam odajött hozzám:
- Helo. Tegnap láttalak, hogy Alison-nal beszéltél...- kezdte.
-Igen. Így volt. Meghívott, hogy ma tartsak velük a tenger partra.
- És te elfogattad???
- Igen, persze.- mondtam
- Ne menj el!!!Nem mehetsz el!!- mondta némi haraggal
- És mégis miért nem? Ki akadályozna meg? És honnan veszed, hogy hallgatok minden egyes szavadra???
- Nézd Bonnie, Alison- t inkább jobb, hogyha kerülöd... Te nem tudod mikre képes.
- És te talán igen???- kérdeztem
- Én már régebb óta ismerem A kígyót....Tervez valamit, és ehhez téged használ fel. Neki ez a szak területe. Kihasznál mindenkit. Először az ember azt hiszi, hogy barátok, de Alison csak azért van vele, hogy megtudjon kínos dolgokat..... És a követői.... Stephanie, és Lily...... Velük is vigyázz!!! Annyi időt töltöttek Alison- nak, hogy már a klónjai - mondta igen hevesen
-Nézd, Adam. Köszi, hogy segíteni akarsz. De tudok magamra vigyázni. És nem biztos, hogy velem is ezt teszi....
- Rendben.... de ha bármi történik..... itt a számom.
Elém csúsztatott egy kis papírt amin rajta volt a száma, aztán már el is húzott.Szuper. Szóval, másokat sároz be, hogy legyen indoka oda adni a számát. Bunkó. Nem baj, elrakom, úgyis közölnöm kell vele, hogy nem bírom....

A suli ezzel letudva. Miután haza mentem megcsináltam a házim, apának és magamnak vettek 2 hamburgert, és átöltöztem. Jó rég nem volt rajtam fürdőruha.... Nem hogy bikini!!! Még jó volt rám, de a pót láb miatt elég furán néztem ki. Úgyhogy még felvettem egy sortot. Bepakoltam, és már mentem is.
Amikor odaértem már mindenki ott volt. Alison köszönt nekem, utána pedig a többiek. Ahogy elnéztem a társaságot csak lányokat láttam, egy tábor tűzet, és egy hordó..... sört.... hmm...Plusz mindenkin vagy iszonyat jó, vagy baromi szexi fürdőruhát viselt. Én meg egy sima csíkosat sorttal. Alison bemutatott mindenkinek. Az első csaj Stephanie volt. Aztán Lili, majd Spencer. Ahogy Spenc- re néztem, arra jutottam, hogy nem csak én kedvelem az egyszerűséget. Rajta egy sima bordó színű bikini volt, és a kezében egy könyv. Alison elmondta, hogy Spencer nagyon okos, Stephanie inkább a bulizós típus, Lily meg.... hát Lily inkább leutánozza az embereket.
A nagy bemutatkozás után bementünk a vízbe. Éppen naplemente volt, gyönyörű szép, így én inkább kint maradtam Spencer-rel. És beszélgettünk:
- Na és milyen a suli? Láttam, hogy Cassie eléggé megszeretett...- mondta Spenc
- Jobb, mint az eddigi sulim, és, hát nem tudom. Mármint Cassie kedves csajnak látszik, de annyit még nem beszélgettünk.
- Ha adhatok egy tanácsot, akkor azt mondanám, hogy inkább Cassie- vel legyél. Ne Alison- nal.- mondta komolyan
- Már te is??- nyögtem fel
-
- Ezt hogy érted??? Ki mondta ezt még neked???
- Cassie pasija, Adam. Azt mondta "Kerüljem Alison-t".- utánoztam a hangját
- Hallgass Adam- re. Sokat tud, de keveset mond. Ő inkább a tettek embere...- mondta
- De miért??? Tényleg olyan szörnyű lenne???
- Sajnálom. De erről nem beszélhetek. A. akkor is figyel, amikor nem.- suttogta- De tényleg került, ne beszélj magadról sokat. Kérlek.- mondta és vissza tért a könyvéhez.
Eközben a többiek kijöttek a vízből:
- Csajok, szerintem itt az idő feldobni a bulit... JÖHETNEK A PASIK!!!!- kiabálta Stephanie
- Igen, vaduljunk kicsit!!!- helyeselte Lily
- Ööö..... Én ezt nem támogatom- motyogta Spenc
- Ugyan már Spencer, ereszd el magad kicsit. Hidd el jó buli lesz- mosolygott Alison.
És te Bonnie??? Te mit gondolsz???- kérdezték kórusban
- Hát....öm..... nem is tudom, én csak... dadogtam, de Alison közbe szólt
- Akkor ezt igen vette. Stephanie, hívd őket.- parancsolta A. és elment a sörök irányába.
Miközben Steph. telefonált, Alison hozott mindenki egy üveg sört. Mindenki elvett tőle egyet, még Spencer is(de ki se nyitotta). Amikor hozzám ér én elutasítottam:
- Bocs, én nem iszok. Még csak 17 vagyok....
- A kor, csak egy szám. Gyere szórakozz.- mondta A.
- Nem én tényleg nem kérek.- szabadkoztam
- Ide figyel, Bonnie.... Vagy elveszed és beleiszol, vagy csúnya dolgok fognak történni.....- parancsolt rám
- Hát jó.- elvettem, és felnyitottam. Belekóstoltam.Mondanom sem kell. Borzalmas íze volt. Azt hittem, leköpöm vele vele Alisont, de lenyeltem. Aztán már el is tettem. És eközben megjöttek a "pasik".
Az összes kigyúrt, aranybarna, öntelt alaknak látszott. Fúj. Nos, Steph-re egyből rászállt az egyik, aztán így tovább. Az egyik még Spencer- rel is próbált beszélgetni, de ő tovább olvasott. Az egyik még hozzám is oda jött:
- Helo. Jake vagyok. És te?
- Én Bonnie. - suttogtam
- Nagyon szép esténk van, nem igaz?- kérdezte
- De... tényleg...szép.- mondtam
- Mond csak nem akarsz egyet sétálni?
-De. Felőlem.
Elindultunk a parton. Magammal vittem a táskámat is. Miközben sétáltunk, beszélgettünk. Elhangzottak a szokásos kérdések:"Hogy érzed magad? Milyen itt? Tetszik neked valaki? Vannak- e már barátaid?"
Amikor a pasis kérdést feltette, szemben állt vele, és mélyen a szemembe nézett. Amikor mondtam neki, hogy nem, olyan volt, mintha megnyugodott volna, és azt mondta: "Ez jó. Ez nagyon jó." Na ezt aztán nem értettem. Miért jó, hogy nincs pasim? Kicsit ettől beparáztam, ezért óvatosan a zsebembe csúsztattam a telóm. Visszamentünk a többiekhez, aki vagy smároltak, vagy cigiztek, VAGY valami fehér port szippantottak! Nagyon megijedtem, ezért Spencert kerestem, de nem volt sehol. A kocsija sehol, szóval elhúzott. Kezdtem nagyon beparázni, amikor Jake egyszer csak elkezdte a nyakamat csókolgatni. Ellöktem magamtól, de ezt VALAHOGY félre értette, és most már  rendesen megcsókolt.
Nem akart rólam leszállni, ezért inkább elküldtem sörért. Amíg ő azt kereste,én titokban írtam Adamnek egy S.O.S. üzenetet. Remélem megkapja. És kiment innen.
A helyzet kezdett nagyon eldurvulni. A fiúk berúgtak, és elkezdtek verekedni, a csajok is veszekedtek, én meg menekülni akartam, de nem tudtam. És még Alison is elhúzott.
És ekkor megláttam Spencer kocsiját, mögötte a zsarukkal. Elöntött mindenkit a pánik. És futottunk, mint az őrült, hogy el nem kapjanak. Bemenekültünk az erdőbe, de ekkor már szinte mindenkit elkaptak. Én pedig egyszer csak megbotlottam valamiben, és elestem.



A következőpillanatban,már azt éreztem, hogy valaki visz. Kinyitottam a szemem és azt láttam, hogy Adam cipel engem a karjában. Ettől megnyugodtam. És visszadőltem.